Download compendio gramatical - magyar

Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
COMPENDIO
GRAMATICAL
Nyelvtani összefoglaló
a MagyarOK c. tankönyv
1. kötetéhez
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
1
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
INDICE DE CONTENIDOS
Armonía vocal p. 3
Los tiempos verbales p. 4
Formas verbales en el tiempo presente: Conjugación indefinida p. 5
Formas verbales en el tiempo presente: Conjugación definida p. 10
El verbo van (lenni): Conjugación, negación, todos los tiempos p. 11
Tiempo pasado: primera persona del singular p. 14
Verbos auxiliares I: tud, akar, szeret, szeretne p. 15
Verbos auxiliares II: lehet, kell p. 16
El infinitivo p. 17
Prefijos que indican dirección p. 18
El artículo I: El artículo definido p. 20
El artículo II: El artículo indefinido p. 20
El plural de los sustantivos p. 21
El objeto directo I: Significado p. 22
El sustantivo como objeto directo II: Clases de objeto directo indefinido p. 24
El sustantivo como objeto directo III: Clases de objeto directo definido p. 25
El objeto indirecto p. 25
Oraciones preposicionales: ¿Con quién? ¿Con qué? p. 26
Desinencias posesivas p. 27
Estructuras posesivas p. 30
Pluralidad de desinencias p. 31
Adverbios de lugar: Desinencias y posposiciones p. 32
Adverbios de tiempo p. 34
El adjetivo p. 37
Plural de los adjetivos p. 38
Sufijos en adjetivos p. 39
Numerales p. 39
Pronombres personales p. 42
Pronombres demostrativos p. 44
Conjunciones p. 45
Palabras interrogativas p. 46
El orden de las palabras p. 49
Lista de términos gramaticales (Húngaro-Español) p. 52
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
2
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
La armonía vocal
A hangrend
Vocales anteriores:
Magas magánhangzók:
e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
Vocales posteriores:
Mély magánhangzók:
a, á, o, ó, u, ú
memoriter: TENISZÜTŐ
⇓
Palabras con vocales
anteriores solamente
Magas hangrendű szavak
csak e, é, i, í, ö, ő, ü, ű
üveg, ősz, öt,
dzsip, internet
memoriter: AUTÓ
⇓
⇓
⇓
Palabras con vocales
Palabras con vocales mixtas
posteriores solamente
(anteriores y posteriores)
Vegyes hangrendű szavak
Mély hangrendű szavak
e, é, i stb. és a, á, o stb.
csak a, á, o, ó, u, ú
elefánt, zsiráf,
zebra, éjszaka
tyúk, autó, ágy,
saláta, joghurt
Las vocales húngaras pueden ser divididas en dos grupos según la posición de la lengua:
• Las vocales anteriores se forman con la lengua en la parte frontal de la cavidad bucal.
Estas son: e, é, i, í, ö, ő, ü, ű.
• Las vocales posteriores se forman con la lengua en la parte posterior de la cavidad
bucal. Estas son: a, á, o, ó, u, ú.
Las palabras húngaras pueden ser divididas en tres grupos:
• Muchas palabras contienen sólo vocales anteriores: üveg, ősz, öt etc.
• Muchas palabras contienen sólo vocales posteriores: tyúk, autó, ágy
• Algunas palabras contienen vocales mixtas (anteriores y posteriores): elefánt, zsiráf
etc. Estas palabras son mayormente de origen foráneo y compuestas.
Muchas desinencias tienen dos formas, una de ellas con una vocal anterior y la otra con una
posterior: -ban/-ben (in), -ra/-re (onto) etc. Es muy importante identificar la clase de vocal en
la palabra, dado que la elección de la vocal de enlace en la desinencia depende de eso. Este
aspecto del idioma se llama armonía vocal.
• Las palabras con vocales anteriores solamente reciben desinencias con una vocal
anterior: üveg - az üvegbe (botella - en la botella), dzsip - dzsipbe (en el jeep) etc.
• Las palabras con vocales posteriores y mixtas reciben desinencias con vocales
posteriores: ágy - ágyba (cama – a la cama), kávé - a kávéba (café - en el café) etc.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
3
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Tiempos verbales
Igeidők
El idioma húngaro mayormente usa dos tiempos verbales: el presente y el pasado.
El húngaro no diferencia entre tiempos simples y compuestos.
Momento de la
acción
A cselekvés ideje
Tiempo verbal
Igeidő
Tiempo
presente
Jelen idő
Holnap telefonálok Jánosnak.
(Llamaré/mañana voy a llamar por teléfono a
Juan)
Éppen telefonálok.
(Estoy hablando por teléfono ahora/ahora
mismo)
Gyakran telefonálok.
(A menudo hablo por teléfono)
Tiempo
pasado
Múlt idő
Tegnap teniszeztem.
(Juego/ayer estuve jugando tenis)
Acciones futuras
Jövőbeli cselekvés
Acciones
presentes
Cselekvés a
jelenben
Acciones pasadas
Múltbeli cselekvés
Ejemplos
Példák
Hay solamente un tiempo pasado en húngaro:
Éppen boltba megyek. (Estoy yendo ahora al comercio)
Magyarórára járok. (Tomo clases de húngaro)
Egy óra óta várlak. (Te espero a la una en punto)
Siempre podemos usar el tiempo presente para hablar sobre eventos que ocurrirán en el
futuro.
El contexto y/o el adverbio de tiempo en la oración indican el tiempo de la acción:
Pénteken moziba megyek. (El viernes estoy yendo al cine)
Jövő héten írok Balázsnak. (La próxima semana le escribiré a Balázs)
2040-ben már nem dolgozom. (No trabajaré más en el 2040)
El húngaro tiene sólo un tiempo pasado. La desinencia para este tiempo es -t o -tt:
Adtam Katának egy könyvet. (Le he dado/le dí a Catalina un libro)
Tegnap egyetemen voltam. (Ayer fui a la universidad)
Voltál már Japánban? (¿Estuviste ya en Japón?)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
4
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Formas verbales
Az ige alakjai
El húngaro tiene dos conjugaciones: indefinida y definida.
La conjugación indefinida se usa cuando:
• No hay objeto directo en la oración.
• El objeto directo es indefinido.
⇒ Más clases de objeto directo: p. 24-25
El verbo se encuentra en los diccionarios, generalmente, en la tercera persona singular en su
conjugación indefinida.
Conjugación indefinida
Határozatlan ragozás
Para la conjugación indefinida, los verbos húngaros pueden dividirse en cinco grupos:
• Verbos regulares (con o sin vocal de enlace) ⇒ p. 6-7
• Verbos finalizados en -ik ⇒ p. 8
• Verbos finalizados en -s, -sz, -z ⇒ p. 8
• Verbos -ik finalizados en -s, -sz, -z (combinación de los últimos dos grupos) ⇒ p. 9
• Verbos irregulares: jön, megy, van ⇒ p. 9 *
Verbos
regulares
Szabályos igék
Verbos
finalizados
en -ik
Ikes igék
Éva vár.
Pál
gondolkodik.
Pablo está
pensando.
Éva está
esperando.
Verbos
finalizados en
-s, -sz, -z
-s, -sz, -z végű
ikes igék
Verbos -ik
finalizados en
-s, -sz, -z
-s, -sz, -z végű
ikes igék
Verbos
irregulares:
jön, megy, van
Rendhagyó
igék: jön, megy,
van
Márta olvas.
Aladár
internetezik.
Aladár está
navegando en
Internet.
Robi a boltból
jön.
Robi está
viniendo desde
el comercio
Marta está
leyendo.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
5
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
* Hay además algunos verbos que se consideran irregulares porque existe diferencia entre la
forma conjugada y el infinitivo.
Ellos son:
• Nueve verbos irregulares cuyo infinitivo finaliza en -nni: eszik - enni (comer) ⇒ p. 17
• Pocos otros verbos, p.e.: alszik - aludni (dormir) etc. ⇒ p. 17
Tenga en cuenta que muchos verbos húngaros son regulares.
La mayoría de las formas conjugadas indican claramente la clase de verbo.
Conjugación indefinida para verbos regulares
Szabályos igék határozatlan ragozása
I. Verbos regulares sin vocal de enlace
Szabályos igék kötőhang nélkül
vár
(várni)
szeret
(szeretni)
ül
(ülni)
én
várok
szeretek
ülök
te
vársz
szeretsz
ülsz
Ön
ő
vár–―
szeret–―
ül–
mi
várunk
szeretünk
ülünk
ti
vártok
szerettek
ültök
várnak
szeretnek
ülnek
várlak
szeretlek
––*
Önök
ők
én →
téged, titeket
* Ül (sentarse) es un verbo intransitivo y por lo tanto no tiene forma para én → téged, titeket.
La vocal en la desinencia está determinada por la armonía vocal.
• Verbos con vocales posteriores y mixtas son conjugados en forma similar a vár.
• Verbos con vocales anteriores se conjugan en forma similar a szeret.
• La clase de verbos con ül es bastante pequeña. La tienen solamente los verbos con ö,
ő, ü , ű, en la última sílaba.
→ La desinencia del verbo muestra claramente quien es la persona que realiza la acción.
Nosotros omitimos usualmente los pronombres personales:
Én magyarul tanulok. (Yo estudio húngaro)
Mi Prágában élünk. (Nosotros vivimos en Prága)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
6
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
→ Los pronombres enfatizados no pueden ser omitidos:
Én tanulok japánul (nem Éva). (YO estudio japonés, no Eva)
Nem én vagyok Kis Péter. (YO NO soy Kiss Péter)
⇒ Más acerca de pronombres personales: p. 42
→ La desinencia -lak/-lek se usa cuando el sujeto de la oración es én y el objeto directo es
téged o titeket/benneteket; por ejemplo:
Téged kereslek. (Te estoy buscando)
Szeretlek benneteket. (Los amo)
→ Cuando la oración tiene dos sujetos en tercera persona singular, podemos usar la
conjugación en singular o plural:
Péter és Jan Brüsszelben él. = Péter és Jan Brüsszelben élnek. (Pedro y Jan viven en
Bruselas)
II.Verbos regulares con vocal de enlace
Szabályos igék kötőhanggal
Si un verbo termina en -ít o en dos consonantes siendo su infinitivo finalizado en -ni, para la
segunda persona singular (te) la desinencia se conecta a la raíz con las vocales a , e ; para la
segunda y tercera persona plural (ti, Önök, ők) con las vocales a , e , o , ö. La vocal agregada
facilita la pronunciación.
tart
(tartani)
segít
(segíteni)
küld
(küldeni)
én
tartok
segítek
küldök
te
tartasz
segítesz
küldesz
Ön
ő
tart–
segít–―
küld–―
mi
tartunk
segítünk
küldünk
ti
tartotok
segítetek
küldötök
tartanak
segítenek
küldenek
tartalak
segítelek
küldelek
Önök
ők
én →
téged, titeket
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
7
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Conjugación indefinida para verbos con irregularidad
Rendhagyóságokat mutató igék határozatlan ragozása
I. Verbos finalizados en -ik*
Ikes igék
lakik
(lakni)
közlekedik
(közlekedni)
fejlődik
(fejlődni)
én
lakom /
lakok
közlekedem /
közlekedek
fejlődöm /
fejlődök
te
laksz
közlekedsz
fejlődsz
Ön
ő
lakik
közlekedik
fejlődik
mi
lakunk
közlekedünk
fejlődünk
ti
laktok
közlekedtek
fejlődtök
Önök
ők
laknak
közlekednek
fejlődnek
* Estos verbos son intransitivos. No tienen una forma con -lak/-lek.
II. Verbos finalizados en -s, -sz, -z
-s, -sz, -z végű igék
La -l para la segunda persona singular facilita la pronunciación.
hoz
(hozni)
keres
(keresni)
főz
(főzni)
én
hozok
keresek
főzök
te
hozol
keresel
főzöl
Ön
ő
hoz–―
keres–―
főz–―
mi
hozunk
keresünk
főzünk
ti
hoztok
kerestek
főztök
hoznak
keresnek
főznek
hozlak
kereslek
––
Önök
ők
én →
téged, titeket
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
8
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
III. Verbos -ik finalizados en -s, -sz, -z (combinación de los grupos I y II)*
-s, -sz, -z végű ikes igék (az I. és II. csoport keveréke)
úszik
(úszni)
tévézik
(tévézni)
sörözik
(sörözni)
én
úszom /
úszok
tévézem /
tévézek
sörözöm /
sörözök
te
úszol
tévézel
sörözöl
Ön
ő
úszik
tévézik
sörözik
mi
úszunk
tévézünk
sörözünk
ti
úsztok
tévéztek
söröztök
Önök
ők
úsznak
tévéznek
söröznek
* Estos verbos son intransitivos. No tienen una forma con -lak/-lek.
IV. Verbos irregulares: megy, jön, van*
Rendhagyó igék
megy
(menni)
jön
(jönni)
van
(lenni)
én
megyek
jövök
vagyok
te
mész
jössz
vagy
Ön
ő
megy―
jön
―– / van
mi
megyünk
jövünk
vagyunk
ti
mentek
jöttök
vagytok
Önök
ők
mennek
jönnek
vannak
* Estos verbos son intransitivos. No tienen una forma con -lak/-lek.
Algunos verbos son irregulares, no debido a su conjugación en tiempo presente sino por
cambios que acontecen en su raíz: alszik (la raíz del tiempo presente tiene -sz) aludni (la raíz
en el tiempo presente tiene -d), fekszik (la raíz en el tiempo presente tiene -sz) feküdni (la raíz
en el tiempo presente tiene -d).
Cambios similares pasan en el tiempo pasado y en el imperativo.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
9
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Conjugación definida
Határozatlan ragozás
La conjugación definida es la misma para muchos verbos.
Los verbos finalizados en -s, -sz, -z son los únicos que muestran algunas irregularidades.
Tenga en cuenta lo siguiente:
• Aunque sea posible desde lo gramatical, los verbos -ik son muy raramente usados
con una conjugación definida ya que casi todos ellos son intransitivos (no tienen
objeto directo).
• Los verbos irregulares jön, megy, van son intransitivos y sin conjugación definida.
I. Verbos regulares (con y sin vocal de enlace)
Szabályos igék (kötőhanggal és anélkül)
én
te
Ön
ő
mi
ti
Önök
ők
tanul
(tanulni)
szeret
(szeretni)
süt
(sütni)
tanulom
szeretem
sütöm
tanulod
szereted
sütöd
tanulja
szereti
süti
tanuljuk
szeretjük
sütjük
tanuljátok
szeretitek
sütitek
tanulják
szeretik
sütik
a magyar nyelvet
a gyümölcsöt
a tortát
Los verbos regulares con vocal de enlace reciben los mismos finales:
tanítani (enseñar): tanítom, tanítod, tanítja, tanítjuk, tanítjátok, tanítják
segíteni (ayudar): segítem, segíted, segíti, segítjük, segítitek, segítik stb.
II. Verbos finalizados en -s, -sz, -z
-s, -sz, -z végű igék
La -s, -sz, -z es duplicada (-ss, -ssz, -zz en vez de -sj, -szj y -zj) para facilitar la pronunciación.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
10
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
olvas
(olvasni)
néz
(nézni)
főz
(főzni)
én
olvasom
nézem
főzöm
te
olvasod
nézed
főzöd
Ön
ő
olvassa
nézi
főzi
mi
olvassuk
nézzük
főzzük
ti
olvassátok
nézitek
főzitek
Önök
ők
olvassák
nézik
főzik
⇒ Clases de objeto directo: p. 23-24
El verbo ser/estar
A létige van (lenni)
I. Conjugación
Ragozás
Van (lenni) es uno de los verbos con una conjugación.
Muchas veces, el verbo está omitido en su tercera persona. Esto depende de la pregunta a la
que se responde:
Mi ez ––? (¿Qué es esto?)
Ki ő ––? (¿Quién es él/ella?)
Milyen ez/ő ––? (¿Cómo es él/ella?)
én
te
Ön
ő
mi
ti
Önök
ők
Péter
Magyar
Péter
Magyar
Ön Péter?
Péter magyar.
Mérnökök
Magyarok
Mérnökök
Magyarok
― Mérnökök
Magyarok
Hogy van? (¿Cómo está él/ella?)
Mi van? (¿Cómo está?)
Hol van? (¿Dónde está?)
Jól
Az irodában
Jól
Az irodában
Ön is jól
Péter otthon
vagyok.
vagy?
―––
Az irodában
Jól
Az irodában
Jól
Az irodába
vagyunk.
vagytok
––
Önök is jól
A gyerekek otthon
Az irodában
vagyok
vagy?
van?
van szék.
vagyunk
vagytok
vannak.
vannak székek.
En la oración, no hay verbo en su tercera persona cuando se responde a las siguientes
preguntas:
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
11
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Ki ő ––? Ő Nóra ––. (-¿Quién es? -Es Nóra.)
Mi Nóra ––? Nóra marketingmenedzser ––. (-¿Qué es Nóra? -Nóra es gerente de
marketing)
Ön magyar ––? Igen, Ön magyar ––. (-¿Es usted húngaro? -Sí, usted es húngaro.)
Mi ez ––? Ez telefon ––. (-¿Qué es esto? -Esto es un teléfono)
Milyen a telefon ––? A telefon modern ––. (-¿Qué clase de teléfono es? -El teléfono es
moderno)
Van o vannak están incluídos en la oración cuando responden a las siguientes preguntas:
Hogy van Petra? Petra jól van. (-¿Cómo está Petra? -Petra está bien)
Hol van Gabi? Gabi az irodában van. (-¿Dónde está Gabi? -Gabi está en la oficina)
Ön is jól van? Ön is az irodában van? (-¿Está también bien? -¿Está también en la
oficina?)
El verbo van asimismo significa létezik (hay). Este significado, también está incorporado en la
oración: Az irodában van számítógép. (Hay una computadora/ordenador en la oficina)
El único caso en que usted debe preguntarse si incluir o no el verbo
van o vannak es la tercera persona.
Con cualquier otra persona, el verbo siempre será incluído.
II. Negación
Tagadás
Ki Ön/ő ―?
Mi ez ―?
Milyen Ön/ő/ez ―?
Magyar vagyok.
Nem vagyok magyar.
Hogy van?
Mi van?
Hol van?
Jól vagyok.
Nem vagyok jól.
Az irodában vagyok.
Nem vagyok az
irodában.
Magyar vagy.
Nem vagy
magyar.
Jól vagy.
Az irodában vagy.
Nem vagy jól.
Nem vagy az
irodában.
Ön magyar ―––?
Ön nem magyar?
Jól van.
Nincs(en) jól.
Éva magyar ―––.
Sarah nem magyar.
Gábor az irodában
van.
Gábor nincs(en) az
irodában.
Ez könyv ―––.
Ez nem könyv.
A könyv új ―––.
A könyv nem új.
A táskámban van
gyógyszer.
A táskámban
nincs(en) gyógyszer.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
12
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Ki Ön/ő ―?
Mi ez ―?
Milyen Ön/ő/ez ―?
Magyarok vagyunk.
Nem vagyunk
magyarok.
Magyarok vagytok.
Nem vagytok
magyarok.
Önök magyarok ―––
?
Önök nem
magyarok?
Ők magyarok ―––.
Ők nem magyarok.
Ezek könyvek ―––.
Ezek nem könyvek.
A könyvek újak ―––.
A könyvek nem újak.
Hogy van?
Mi van?
Hol van?
Jól vagyunk.
Nem vagyunk jól.
Az irodában vagyunk. Nem vagyunk az
irodában.
Jól vagytok.
Nem vagytok jól.
Az irodában vagytok. Nem vagytok az
irodában.
Jól vannak.
Nincsenek jól.
A kollégák
az irodában vannak.
A kollégák nincsenek
az irodában.
Az irodában vannak
nyomtatók.
Az irodában
nincsenek
nyomtatók.
Los diferentes usos de van/vannak se encuentran también reflejados en la negación:
• Si el verbo no está en la oración, lo negamos con la palabra nem:
Géza –– magyar. ↔ Sarah nem magyar. (Géza es húngaro. ↔ Sara no es húngara)
• Si el verbo está en la oración, lo negamos con la palabra nincs, nincsenek:
Az irodában van nyomtató. ↔ Az irodában nincs nyomtató. (Hay una impresora en la
oficina).
↔ No hay impresora en la oficina.
Siempre usamos nem en una negación parcial:
A nyomtató nem a büfében van, hanem az irodában. (La impresora no está en la
cefetería sino en la oficina).
Nem Zsuzsa van az irodában, hanem Lajos. (No es Zsuzsa la que está en la oficina sino
Lajos)
En las oraciones negativas, la negación recibe el énfasis y está ubicada delante del verbo.
La palabra que ha recibido el énfasis en la frase, ahora sigue al verbo:
Magyar vagyok. ↔ Nem vagyok magyar. (Soy húngaro. ↔ No soy húngaro)
Jól vagyunk. ↔ Nem vagyunk jól. (Estamos bien. ↔ No estamos bien)
Gábor az irodában van. ↔ Gábor nincs az irodában. (Gábor está en la oficina. ↔
Gábor no está en la oficina).
El verbo ser/estar en todos sus tiempos
A létige (van) minden igeidőben
Tiempo pasado
Múlt idő
Tiempo presente
Jelen idő
Tiempo futuro *
Jövő idő
én
voltam
vagyok
leszek
te
voltál
vagy
leszel
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
13
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Ön
ő
volt
–– / van
lesz
mi
voltunk
vagyunk
leszünk
ti
voltatok
vagytok
lesztek
Önök
ők
voltak
–– / vannak
lesznek
* El verbo van es el único en húngaro que tiene un tiempo futuro con forma propia: lesz.
En el tiempo futuro y el pretérito, cada persona se niega mediante nem:
Még soha nem voltam Kínában. (Yo nunca estuve en China).
Nem volt kutyám. (No tuve un perro).
Nem lesz jó idő. (No será buen tiempo).
Már nem leszek húszéves. (No tendré más 20 años).
El tiempo pasado en la primera persona singular
A múlt idő egyes szám első személyben
La desinencia para el tiempo pasado es -t (-tt).
La desinencia personal se agrega después de -t (-tt): álltam → áll + t + am
La desinencia para el tiempo pasado para la primera persona singular de ambas
conjugaciones es: -tam/-tem.
•
•
•
El pasado se forma desde el infinitivo. La -t reemplaza al -ni del infinitivo: állni
(pararse) → álltam, nézni (mirar) → néztem, dolgozni (trabajar) → dolgoztam,
menni (ir) → mentem, aludni (dormir) → aludtam.
Verbos que reciben vocal de enlace -o, -e, -ö, seguidos por -tt para el tiempo pasado:
játszani (jugar) → játszottam; tanítani (enseñar) → tanítottam; festeni (pintar) →
festettem; érteni (entender) → értettem; segíteni (ayudar) → segítettem; tölteni
(pasar tiempo) → töltöttem.
Tenga en cuenta las siguientes formas irregulares (nueve verbos cuyo infinitivo
termina en -nni): jönni (venir) → jöttem; venni (comprar) → vettem; tenni (hacer/
poner) → tettem; vinni (llevar) → vittem; hinni (creer) → hittem; enni (comer) →
ettem; inni (beber) → ittam.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
14
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Verbos auxiliares
Segédigék
Los verbos auxiliares indican modalidades,: probabilidad, permiso, autorización, capacidad u
obligación.
Muchos de ellos tienen conjugación, excepto lehet y kell.
I. Tud, akar, szeret, szeretne
(poder, querer, gustar)
Sára szeret a tengerben fürdeni.
A Sara le gusta bañarse en el mar.
tud
(tudni)
akar
(akarni)
Csaba jól tud főzni.
Csaba puede cocinar bien.
szeret
(szeretni)
szeretne*
én
tudok
akarok
szeretek
szeretnék
te
tudsz
akarsz
szeretsz
szeretnél
Ön
ő
tud––
akar––
szeret––
szeretne––
mi
tudunk
akarunk
szeretünk
szeretnénk
ti
tudtok
akartok
szerettek
szeretnétek
+ -ni
(asztalt
foglalni,
étteremben
vacsorázni,
sportolni)
Önök
tudnak
akarnak
szeretnek szeretnének
ők
én →
tudlak
akarlak
szeretlek
szeretnélek
téged,
titeket
* En efecto, szeretne es el condicional de szeret (szeret + -ne) como en español: gustar
(szeret) → gustaría (szeretne). Memorizando su conjugación le ayudará a aprender el
condicional de otros verbos.
⇒ Orden de las palabras: p. 49
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
15
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Significado
•
Tud (poder): habilidad, capacidad
Tudsz teniszeni? (¿Puedes / Sabes jugar tenis?
•
Akar (querer): Querer con decision fuerte
Akarsz egy fagyit enni? (¿Quieres comer un helado/una crema helada?)
•
Szeret (gustar): Preferencia
Szeretsz főzni? (¿Te gusta cocinar?)
•
Szeretne (gustaría): decisión o deseo
Szeretnél Peruba utazni? (¿Te gustaría viajar a Perú?)
II. kell, lehet
(tener que, ser posible)
Los verbos auxiliaries kell y lehet no se conjugan.
Itt várni kell. (Tienes que esperar aquí)
Itt nem lehet bemenni. (No puedes entrar aquí)
(Más adelante, puedes aprender cómo indicar quién tiene que hacer algo o para quién es
posible hacer algo).
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
16
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El infinitivo
A főnévi igenév
La desinencia para el infinitivo es -ni.
El infinitivo se forma agregando -ni a la raíz verbal.
Verbos regulares,
verbos finalizados
en -s, -sz, -z
Szabályos igék,
-s, -sz, -z végű igék
él
→
élni
ül
→
ülni
beszél → beszélni
tanul → tanulni
csinál → csinálni
rendel → rendelni
olvas → olvasni
főz
→ főzni
hoz → hozni
Verbos regulares
con vocal de enlace
Szabályos igék
kötőhanggal
mond → mondani
tart
→
tartani
küld → küldeni
fest
→
festeni
segít → segíteni
tanít → tanítani
takarít → takarítani
Verbos regulares
finalizados en -ik
(asimismo -s, -sz, -z
+ -ik)
Ikes (-s, -sz, -z végű)
igék
lakik
→ lakni
működik →
működni
dolgozik →
dolgozni
úszik
→ úszni
tévézik → tévézni
játszik → játszani
fürdik → fürdeni
Verbos irregulares*
Rendhagyó igék
1. Infinitivo: -nni
van → lenni
megy → menni
jön → jönni
eszik → enni
iszik → inni
tesz → tenni
vesz → venni
visz → vinni
hisz → hinni
2. Otras
irregularidades
alszik → aludni
fekszik → feküdni
* La conjugación de los verbos jön, megy y van es irregular en el tiempo presente. Los otros
verbos irregulares son considerados así porque su raíz muestra cambios durante su
conjugación, por ejemplo: la raíz del infinitivo y el pasado no es la misma que en el presente:
eszik/evett/enni; alszik/aludt/aludni.
• -ni está usualmente vinculado a la tercera persona singular: beszél → beszélni (él habla
→ hablar), tanul → tanulni (él aprende → aprender), nyomtat → nyomtatni (él
imprime → imprimir)
• Si el verbo finaliza en -ít o dos consonantes, la desinencia está unida a la tercera
persona singular con una vocal (a ó e): mond → mondani (él dice → decir), segít →
segíteni (él ayuda → ayudar)
• El -ik de los verbos -ik se omite: úszik → úszni (él nada → nadar), tévézik → tévézni
• Hay nueve verbos irregulares cuyos infinitivos finalizan en -nni: van → lenni
(ser/estar), iszik → inni (beber) etc. (ver tabla arriba)
• Otra irregularidad (bastante poco frecuente) es un cambio en la raíz verbal: alszik →
aludni (él duerme → dormir), fekszik → feküdni (él miente → mentir)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
17
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
De manera similar a otros idiomas, el infinitivo es usado frecuentemente con verbos
auxiliares:
Tudok gyakorolni (puedo practicar). Nem tudok telefonálni (no puedo hacer una
llamada telefónica).
Prefijos indicativos de dirección
Irányt jelző igekötők
I. Significado
Jelentés
FELFelmegyek az
emeletre.
subo al primer piso.
LELejövök az
emeletről.
bajo desde el
primer piso.
BEBemegyek az
irodába.
entro a la oficina.
KIKijövök az irodából.
salgo desde la
oficina.
II. Preguntas y respuestas
Kérdések és válaszok
Podemos dar respuestas afirmativas cortas, a preguntas decisivas (requieren respuesta
positiva o negativa) usando el prefijo verbal.
No podemos usar el prefijo sólo para negar.
Preguntas decisivas
Eldöntendő kérdés
– Felmész az emeletre?
(¿subes al primer piso?)
– Bemész az irodába?
(¿Entras a la oficina?)
– Lejössz a piacra?
(¿Bajas al mercado?)
Respuestas positivas
Pozitív válasz
– Fel. (Igen, felmegyek.)
(Sí, subo)
– Be. (Igen, bemegyek.)
(Sí, entro)
– Le. (Igen, lejövök.)
(Sí, bajo)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
Respuestas negativas
Negatív válasz
– Nem. (Nem megyek fel.)
(No, no subo)
– Nem. (Nem megyek be.)
(No, no entro)
– Nem. (Nem jövök le.)
(No, no bajo)
18
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
III. El orden de las palabras en las preguntas y negaciones
Szórend kérdésben és tagadásban
Énfasis
fókusz
Verbo
ige
Preguntas ¿Dónde?
kiegészítendő kérdés
Hova
megy be
Dénes?
Ki
megy be
az irodába?
Preguntas decisivas
eldöntendő kérdés
Dénes
megy be
az irodába?
Negaciones
tagadás
Bemegy
Dénes az irodába?
Nem
megy be
Dénes az irodába.
Nem Zita
megy be
az irodába (hanem
Dénes).
Tenga en cuenta las siguientes reglas al decidir si separa o no el prefijo del verbo:
• En preguntas decisivas (respuestas por si o no) y oraciones negativas, el énfasis
está automáticamente en la palabra interrogativa o en el pronombre negativo. El
prefijo está separado del verbo y se ubica detrás suyo.
• En preguntas decisivas (por si o no) es posible enfatizar el verbo. En este caso, el
prefijo no se separa del verbo.
Si el énfasis no está en el verbo sino en otra parte de la oración, el prefijo va separado.
Tome nota que el prefijo siempre está aparte cuando el énfasis no está en el verbo.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
19
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El artículo
A névelő
I. El artículo definido
A határozott névelő
a + consonante
a + mássalhangzó
(b, c, cs, d, f etc.)
az + vocal
az + magánhangzó
(a, á, e, é, i etc.)
a gitár
(La guitarra)
az autó
(El auto/carro)
El artículo definido (el/la) tiene dos formas: a y az.
• El artículo a se usa cuando la palabra siguiente comienza con una consonante: a szék
(la silla), a lámpa (la lámpara), a nyomtató (la impresora).
• El artículo az se usa cuando la palabra siguiente comienza con una vocal: az asztal (la
mesa), az e-mail (el correo electrónico).
II. El artículo indefinido
A határozatlan névelő
El artículo indefinido tiene solamente una forma: egy.
En muchos casos, el húngaro no usa el artículo indefinido como otros idiomas así lo hacen.
• Si la oración entera es una respuesta a la pregunta: Mi ez? (¿Qué es ésto?), Ki ő?
(¿Quién es él/ella?); el sustantivo puede ser usado o no con el artículo:
Mi ez? Ez egy nyomtató. / Ez –– nyomtató. (-¿Qué es ésto? -Esto es una impresora)
Ki Luca? Luca egy kedves lány. / Luca –– kedves lány. (-¿Quién es Luca? -Luca es
una niña agradable).
•
Tendemos a no usar el artículo indefinido cuando hablamos de profesiones:
Dániel –– fogorvos. (Daniel es dentista).
Gabi –– tanár. (Gabi es maestra).
Arany János egy magyar költő. / Arany János –– magyar költő. (János Arany es un
poeta húngaro).
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
20
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El plural de los sustantivos
A többes szám
I. Desinencias del plural
A többes szám jele
La desinencia para el plural es -k.
La mayoría de las veces, -k se agrega al sustativo con una vocal de enlace. La siguiente tabla
muestra las vocales posibles y las reglas para su uso .
Después de
vocal
Magánhangzó után
Palabras con vocales
posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
-k/-'k
kávézók
szállodák
-ok
Palabras con
vocales anteriores
Magas hangrendű
szavak
ö, ő, ü, ű en la
última sílaba
Az utolsó szótagban
ö, ő, ü, ű
-ek
-ök
-ak *
városok
piacok
házak
tollak
épületek
éttermek
főnökök
masszőrök
* Sólo hay unas pocas palabras monosilábicas.
Tenga en cuenta estas reglas aplicables sólo a un número reducido de palabras:
• Si la palabra finaliza en a, esa a se transforma en á: a → á: iskola (escuela) → iskolák,
uszoda (piscina) → uszodák
Si la palabra finaliza en e, la e se transforma en é: e → é: hétvége (fin de semana) →
hétvégék
• En las palabras compuestas, la palabra final determina la clase de vocal de enlace:
munkahely (lugar de trabajo): munka + hely → munkahelyek, számítógép
(computadora/ordenador): számító + gép → számítógépek
• En las palabras de origen extranjero, la última vocal determina la de enlace: koncert
(concierto) → koncertek, hotel (hotel) → hotelek
• Las palabras monosilábicas son problemáticas y es difícil predecir cuál será la vocal de
enlace: ház (casa) → házak; Ejemplo: busz (microbús) → buszok. Könyv (libro) →
könyvek; Ejemplo: sör (cerveza) → sörök
•
Los siguientes sustantivos son irregulares (muchos de ellos con la -t del objeto
directo y con las desinencias posesivas): étterem (restaurante) → éttermek,
konditerem (gimnasio) → konditermek, tér (plaza) → terek, férfi (hombre) → férfiak,
benzinkút (gasolinera) → benzinkutak, tó (lago) → tavak, szó (palabras) →
szavak.
El plural de muchos sustantivos es regular
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
21
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
II. El singular después de numerales
Számnév után egyes szám
Si el sustantivo está precedido por un numeral, se usa el singular:
egy szék (una silla), két könyv–– (dos libros), öt telefon–– (cinco teléfonos), sok papír––
(muchos papeles), néhány kolléga–– (algunos colegas)
También usamos el singular a continuación de la palabra Hány? (¿Cuántos?):
Hány macska–– van a képen? (¿Cuántos gatos hay en el cuadro?)
– Hány macska van a képen? (¿Cuántos gatos hay en el cuadro?)
– Négy macska. (Cuatro gatos).
El objeto directo
A tárgy
I. Significado
Jelentés
Tome nota que siempre es el verbo el que determina
qué complementos son necesarios para que la oración sea gramaticalmente correcta.
A könyvtárban vagyok.
(Estoy en la biblioteca)
van → valahol (estar → en algún lugar)
A barátnőmmel beszélgetek.
(converso con mi novia)
beszélget → valakivel (conversar → con
alguien)
Sportolok.
(hago deportes)
sportol (hacer deportes)
Prágában lakom.
(Vivo en Prága)
lakik → valahol (vivo → en algún lugar)
Múzeumba megyek.
(estoy yendo al museo)
megy → valahova (ir → a algún lugar)
Egy kiállításról jövök.
(vengo de una exposición)
jön → valahonnan (venir → de algún
lugar)
Kit? Mit?
Gulyáslevest főzök.
(cocino sopa goulash)
főz → valamit (cocinar → algo)
Lecsót csinálok.
(hago estofado con verduras)
csinál → valamit (hacer → algo)
Egy tábla csokoládét veszek.
(compro una barra de chocolate)
vesz → valamit (comprar → algo)
Paprikát teszek a lecsóba.
(pongo pimentón rojo en el estofado con
verduras)
tesz → valamit (valahova)
(poner → algo (en algún lugar)
Szendvicset viszek az iskolába.
(llevo un sandwich a la escuela)
visz → valamit (valahova)
(llevar → algo (a algún lugar)
Egy nagy házat látok.
(Veo una casa grande)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
22
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Magyarul beszélek.
(hablo húngaro)
beszél → valamilyen nyelven
(hablar → un idioma)
Pihenek.
(Descanso / estoy descansando)
pihen (descansar)
lát → valamit (ver → algo)
E-mailt írok.
(escribo un correo electrónico)
ír → valamit (escribir → algo)
Tévét nézek. (miro la televisión)
néz → valamit (Mirar → something)
⇓
⇓
Verbos intransitivos
Tárgyatlan (intranzitív) igék
van, beszélget, sportol etc.
Verbos transitivos
Tárgyas (tranzitív) igék
visz, vesz, főz, csinál valamit
En español, el orden de las palabras indica el objeto directo. Éste se encuentra ubicado a
continuación del verbo (o del infinitivo o participio) y no lleva preposición. Comparemos:
Veo un hombre alto.
Egy magas férfit látok.
Cocino sopa goulash esta noche.
Ma este gulyáslevest főzök.
Me gustaría reservar una mesa para dos personas. Asztalt szeretnék foglalni két
személyre.
La desinencia para el objeto directo es -t.
A renglón seguido, la tabla muestra las vocales de enlace posibles y su respectivo uso.
Después de vocal;
luego de l, ly, j, n,
ny, r, s, sz, z, zs
Magánhangzó után
és l, ly, j, n, ny, r, s,
sz, z, zs után
-t/-'t
kávézót
karfiolt
rizst
szilvát
Palabras con vocales posteriores
y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
-ot
barackot
piacot
paradicsomot
borsot
-at
halat
vajat
tollat
házat
Palabras con
vocales
anteriores
Magas
hangrendű
szavak
ö, ő, ü, ű en la
última sílaba
-et
-öt
mézet
szeletet
zöldséget
meggyet
Az utolsó
szótagban
ö, ő, ü, ű
gyümölcsöt
főnököt
Tenga presente las siguientes reglas aplicables solamente a un número reducido de palabras:
• En palabras compuestas, la última palabra determina la clase de vocal de enlace:
munka + hely (lugar de trabajo) → munkahelyet
• En las palabras de origen extranjero, la última vocal determina el tipo de vocal de
enlace: konzerv (lata) → konzervet
• En las palabras monosílabas es dificil predecir cuál será la vocal de enlace: könyv
(libro) → könyvet ; Ejemplo: tök (calabaza) → tököt. Sport (deporte) → sportot;
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
23
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Ejemplo: toll (lapicera) → tollat. Pénz (dinero) → pénzt ;Ejemplo: ház (casa) →
házat
• Tome nota de los siguientes sustantivos irregulares (muchos lo son con sus desinencias
plurales y posesivas): dolog (cosa) → dolgot, eper (frutilla) → epret, étterem
(restaurante) → éttermet, konditerem (gimnasio) → konditermet, víz (agua) → vizet,
kenyér (pan) → kenyeret, tér (plaza) → teret
Muchos sustantivos son regulares como objeto directo.
II. Clases de objeto directo indefinido
A határozatlan tárgy fő típusai
La conjugación indefinida se usa con los siguientes tipos de objeto directo:
Ningún artículo precede al objeto
directo:
A tárgy előtt nincs névelő:
–– házi feladatot írok.
(Escribo la tarea para el hogar)
–– szavakat tanulok.
(Aprendo palabras)
El artículo indefinido precede al objeto
directo:
A tárgy előtt határozatlan névelő (egy) áll:
Egy érdekes könyvet olvasok.
(Leo un libro interesante)
Ismerek egy jó építészt.
(Conozco un buen arquitecto)
Un numeral o palabra interrogativa
Mennyi? (¿Cuánto?) or Hány?
(¿Cuántos?):
A tárgy előtt számnév vagy a Mennyi?
Hány? kérdőszó áll:
Mennyi sajtot kér?
(¿Cuánto queso quiere?)
Hány zsemlét veszel?
(¿Cuántos panecillos compra?)
Három sört kérek. (Quiero tres cervezas)
Sok e-mailt írok. (Escribo muchos e-mails)
El objeto directo es un numeral o una
palabra interrogativa Mennyit?
(¿Cuánto?) o Hányat? (¿Cuántos?):
A tárgy számnév vagy a Mennyit? Hányat?
kérdőszó:
Mennyit fizetek? (¿Cuánto pago?)
Hányat kér? (¿Cuántos quiere?)
Kettőt kérek. (Quiero dos.)
Sokat pihenek. (Descanso mucho)
Keveset sportolok. (Hago poco deporte)
Egy kicsit tudok németül.
(Sé un poquito de alemán)
El objeto directo es una palabra
interrogativa Kit? (¿Quién?) o Mit?
(¿Qué?):
A tárgy a Kit? Mit? kérdőszó:
Kit szeretsz? (¿A quién amas?)
Mit írsz? (¿A quién le escribes?)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
24
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El objeto directo es un pronombre
finalizado en -kit o -mit o la palabra
mindent (todo):
A tárgy -kit, -mit végű névmás vagy a
mindent névmás:
Szeretek valakit. (Amo a alguien)
Mondok valamit. (Digo algo)
Nem látok senkit. (No puedo ver a nadie)
Nem csinálok semmit.
(No estoy haciendo nada)
Mindenkit ismerek. (Conozco a alguien)
Mindent tudok. (Sé todo)
El objeto directo está precedido por la
palabra interrogativa Milyen (¿Qué clase
de..?):
A tárgy előtt a Milyen? kérdőszó áll:
Milyen bort kérsz?
(¿Qué clase de vino desea?)
III. Clases de objeto directo definido
A határozott tárgy fő típusai
Usamos la conjugación definida con las siguientes clases de objeto directo:
El objeto directo está precedido por el
artículo definido a o az:
A tárgy előtt határozott névelő (a/az) áll:
A szomszéd fiút szeretem.
(Amo al joven vecino)
Ezt a fiút szeretem. (Amo a este joven)
Azt a fiút szeretem. (Amo a ese joven)
El objeto directo tiene una desinencia
posesiva:
A tárgyon birtokos személyjel van:
A barátomat nézem. (Miro a mi amigo)
Ismerem a lányodat. (Conozco a tu hijo)
El objeto directo es el pronombre ezt o
azt:
A tárgy az ezt, azt, ezeket, azokat névmás:
Ezt / Ezeket kérem. (Quiero ese / esos)
Azt / Azokat nem szeretem. (No quiero ese /
esos)
El objeto directo es un nombre propio:
A tárgy tulajdonnév:
Dénest szeretem. (Amo a Dénes.)
Jól ismerem Pécset. (Conozco bien a Pécs)
El objeto directo está precedido por la
palabra interrogativa Melyik? (¿Cuál? /
¿A cuál?):
A tárgy előtt a Melyik? kérdőszó áll:
Melyik fiút szereted?
(¿A cuál joven amas?)
Si no hay objeto directo en la oración, siempre usamos la conjugación indefinida
El objeto indirecto: ¿A quién? ¿Para quién?
Részeshatározó: Kinek?
El verbo siempre es el que determina si la oración necesita o no objeto indirecto
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
25
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El objeto indirecto responde a la pregunta ¿A quién? o ¿Para quién? (Kinek?)
• Muchos verbos se usan con objeto directo e indirecto.
• Pocos verbos solamente se usan con objeto indirecto.
segítek
én
a fiamnak
veszek
én
egy könyvet
Verbos con objeto indirecto solamente
Részeshatározós igék
Verbos con objeto directo
e indirecto
Tárgyas és részeshatározós igék
-nak/-nek
-nak/-nek + -t
segít valakinek
telefonál valakinek
válaszol valakinek
– Kinek segítesz? – A kolléganőmnek.
– Kinek telefonálsz? – Zitának.
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak: -nak
a barátomnak
Sanyinak
Lillának*
a barátomnak
ad valakinek vmit
hoz valakinek vmit
ír valakinek vmit
küld valakinek vmit
vesz valakinek vmit
– Kinek írsz e-mailt? – A barátnőmnek.
– Kinek adsz virágot? – A feleségemnek.
Palabras con vocales anteriores:
Magas hangrendű szavak:
-nek
Péternek
Endrének*
a feleségemnek
* a → á, e → é
Frases preposicionales: ¿Con quién? ¿Con qué?
A társ- és eszközhatározó: Kivel? Mivel?
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
26
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Después de vocal
Magánhangzó után
Palabras con vocales
posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű
szavak: -val
Después de consonante
Mássalhangzó után
Palabras con vocales
anteriores
Magas hangrendű szavak:
-vel
Lászlóval
Katival
Évával
metróval
autóval
Győzővel
Szilvivel
Emesével
biciklivel
repülővel
-r + -vel: -rrel
-s + -val: -ssal
La última consonante se
duplica
Péterrel
Margittal
egy színésszel(!)
villamossal
vonattal
Desinencias posesivas
Birtokos személyjelek
Tenga en cuenta que, contrariamente a lo que sucede en español, el poseedor precede a la
cosa poseída:
a fiú kutyája (El perro del niño), a ház ablaka (La ventana de la casa).
I. Sustantivos regulares finalizados en vocal
Magánhangzóra végződő szabályos főnevek
kutya
tévé
hűtő
én
a kutyám
a tévém
a hűtőm
te
a kutyád
a tévéd
a hűtőd
Ön
ő
a kutyája
a tévéje
a hűtője
mi
a kutyánk
a tévénk
a hűtőnk
ti
a kutyátok
a tévétek
a hűtőtök
Önök
ők
a kutyájuk
a tévéjük
a hűtőjük
II. Sustantivos regulares finalizados en consonante
Mássalhangzóra végződő szabályos főnevek
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
27
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Esta tabla nos presenta las desinencias posesivas para las palabras finalizadas en consonante.
Cada columna muestra una palabra con -a/-e, -uk/-ük y otra con -ja/-je, -juk/-jük en su tercera
persona.
Palabras con vocales
posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű
szavak
Palabras con vocales
anteriores
Magas hangrendű szavak
La última vocal es ö, ő,
ü, ű
Az utolsó magánhangzó
ö, ő, ü, ű
család
terasz
kert
testvér
bőrönd
függöny
én
a családom
a teraszom
a kertem
a testvérem
a bőröndöm
a függönyöm
te
a családod
a teraszod
a kerted
a testvéred
a bőröndöd
a függönyöd
Ön
ő
a családja
a terasza
a kertje
a testvére
a bőröndje
a függönye
mi
a családunk
a teraszunk
a kertünk
a testvérünk
a bőröndünk
a függönyünk
ti
a családotok
a teraszotok
a kertetek
a testvéretek
a bőröndötök
a függönyötök
Önök
ők*
a családjuk
a teraszuk
a kertjük
a testvérük
a bőröndjük
a függönyük
* Tenga en cuenta que las estructuras posesivas mostrarán algunas peculiaridades cuando
sean usadas con el pronombre personal de la tercera persona plural (ők). Luego, usted aprenderá
las reglas sobre este aspecto.
III. Sustantivos irregulares
Rendhagyó főnevek
En húngaro, son irregulares sólo un pequeño grupo de sustantivos. Sus raíces cambian con
todos o alguna desinencia posesiva.
La raíz de las siguientes palabras cambia con todas las desinencias posesivas (muchas de
ellas son asimismo irregulares con el plural finalizado en -t del objeto directo):
• La última vocal en la raíz está omitida: dolog (cosa) → a dolgom, eper (frutilla) → az
eprem, étterem (restaurante) → az éttermem, konditerem (gimnasio) → a
konditermem
• La última vocal en la raíz se acorta: víz (agua) → a vizem, kenyér (pan) → a
kenyeret, tér (plaza) → a terem, nyár (verano) → a nyaram, tél (invierno) → telem
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
28
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
La raíz de los siguientes sustantivos cambia solamente con algunas desinencias posesivas:
• Para algunos sustantivos sólo son irregulares las terceras personas: idő: ideje, idejük
•
Los siguientes sustantivos correspondientes a miembros de familia son asimismo
irregulares (édesanya, édesapa, öcs, bátya solamente irregulares en sus terceras
personas):
édesanya/édesapa: az édesanyám/édesapám, az édesanyád/édesapád, az
édesanyja/édesapja, az édesanyánk/édesapánk, az édesanyátok/édesapátok, az
édesanyjuk/édesapjuk
öcs: az öcsém, az öcséd, az öccse, az öcsénk, az öcsétek, az öccsük
bátya: a bátyám, a bátyád, a bátyja, a bátyánk, a bátyátok, a bátyjuk (Ugyanígy:
nagybácsi, nagybátyám, nagybátyád etc.)
fiú: a fiam, a fiad, a fia, a fiunk, a fiatok, a fiuk
nagynéni: a nagynéném, a nagynénéd, a nagynénje, a nagynénénk, a
nagynénétek, a nagynénjük
Tenga en cuenta que muchos sustantivos húngaros son regulares.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
29
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Estructuras posesivas
Birtokos szerkezetek
I. Formación de las estructuras posesivas
A birtokos szerkezet képzése
Una particularidad del idioma húngaro es la inexistencia del verbo tener.
El verbo van se usa junto a una o dos desinencias sustantivas para indicar relaciones de
posesión.
az autó
Van autóm.
Robinak van autója.
az autóm
II. Tiempos verbales
Igeidők
Tiempo pasado
múlt idő
Tiempo presente
jelen idő
Tiempo futuro
jövő idő
(Nekem)
volt macskám.
van kutyám.
lesz papagájom.
(Neked)
volt macskád.
van kutyád.
lesz papagájod.
(Önnek /
(Neki / Péternek)
volt macskája.
van kutyája.
lesz papagája.
(Nekünk)
volt macskánk.
van kutyánk.
lesz papagájunk.
(Nektek)
volt macskátok.
van kutyátok.
lesz papagájotok.
(Önöknek /
(Nekik / A
gyerekeknek)
volt macskájuk.
van kutyájuk.
lesz papagájuk.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
30
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Cuando el poseedor está expresado con un pronombre personal, usualmente, éste se omite (la
desinencia posesiva indica con claridad al poseedor):
Nekem van macskám. (Yo tengo un gato)
Neki van autója. (Él/ella tiene un auto)
Si queremos enfatizar la persona del poseeedor, incluimos el pronombre personal en la
oración:
Nekem van kutyám. (Soy yo quien tiene un perro)
Neked van autód, de Balázsnak nincs. (Tú tienes un auto, pero Balázs no tiene).
III. Estructuras posesivas negativas
Birtokos szerkezetek tagadása
(Nekem / Neked /
Neki / Önnek /
Péternek / Nekünk /
Nektek / Önöknek /
Nekik / Robiéknak)
Tiempo pasado
múlt idő
Tiempo presente
jelen idő
Tiempo futuro
jövő idő
Nem volt
Nincs
Nem lesz
autóm / autód / autója
autónk / autótok /
autójuk.
autóm / autód / autója
autónk / autótok /
autójuk.
autóm / autód / autója
autónk / autótok /
autójuk.
Tenga en cuenta que también usamos esta desinencia cuando hablamos acerca de medios de
transporte:
Autóval megyek Szegedre. (Voy a Szeged en (Lit.con) auto)
Pluralidad de desinencias
Többszörös toldalékolás
Una particularidad del húngaro es que las palabras pueden recibir,
al mismo tiempo, más de una desinencia.
Las desinencias se agregan al verbo una después de la otra.
El orden de las desinencias es fijo:
• Las desinencias plurales siempre vienen primero: a
boltokban (en los comercios, az üvegeken (en las botellas)
• Las desinencias posesivas siempre vienen primero: a
barátnőmmel (con mi novia), lányomnak (para mi hija)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
31
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Adverbios de lugar: Desinencias y posposiciones
Helyhatározók: névszóragok és névutók
I. ¿Dónde? ¿A dónde? ¿De dónde?
Hol? Hova? Honnan?
Las desinencias que responden a las tres preguntas de arriba, forman un sistema. Esto
significa que, si al menos conoce una de las desinencias del sustantivo, podrá deducir de él las
restantes.
Edificios, objetos tridimensionales
Épületek, háromdimenziós tárgyak
¿A dónde?
Hova? / (Hová?)
¿Dónde?
Hol?
¿A dónde?
Honnan? / (Honnét?)
-ba/-be
-ban/-ben
-ból/-ből
Este grupo de desinencias se usa con:
• Ciudades, paises (excepto para la palabra Magyarország y muchas ciudades o pueblos
de Hungría), continentes: Berlin → Berlinben, Németország → Németországban,
Európa → Európában
• Edificios: könyvtár (biblioteca) → a könyvtárban, iskola (escuela) → az iskolában,
étterem (restaurante) → az étteremben
• Objetos tridimensionales: táska (bolso) → a táskában, nyomtató (impresora) → a
nyomtatóban
Lugares abiertos, muchos eventos, algunas pocas instituciones, superficies
Nyílt terek, a legtöbb rendezvény, felület, néhány intézmény, felületek
¿A dónde?
Hova? / (Hová?)
¿Dónde?
Hol?
¿De dónde?
Honnan? / (Honnét?)
-ra/-re
-n/-on/-en/-ön
-ról/-ről
Este grupo de desinencias se usa con:
• Islas: Ciprus → Cipruson, Málta → Máltán, a Kanári-szigetek → a Kanári-szigeteken
• Lugares abiertos: tér → a téren, piac → a piacon
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
32
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
• Muchos eventos: koncert (concierto) → a koncerten, előadás (conferencia,
espectáculo) → az előadáson, kiállítás (exposición) → a kiállításon, tréning
(entrenamiento) → a tréningen, nyelvóra (clase de idioma) → a nyelvórán
• Algunas instituciones: rendőrség (policía) → a rendőrségen, posta (correo) → a
postán, egyetem (universidad) → az egyetemen, munkahely (lugar de trabajo) → a
munkahelyen
• Superficies: asztal (mesa) → az asztalon, szék (silla) → a széken
• La palabra Magyarország (Hungría) y muchas ciudades o pueblos de Hungría:
Magyarországon, Budapesten, Szegeden, Pécsen, Siófokon, Tökölön
Personas
Személyek
¿A dónde?
Hova? / (Hová?)
¿Dónde?
Hol?
¿De dónde?
Honnan? / (Honnét?)
-hoz/-hez/-höz
-nál/-nél
-tól/-től
Este grupo de desinencias se usa con:
• Personas: orvos (médico) → az orvoshoz, Péter (Pedro) → Péterhez,
masszőr (masajista) → a masszőrhöz
• Para expresar "cerca de": Az autóhoz megyek. (voy al auto) Az autónál állok. (estoy
junto al auto) Az autótól jövök. (vengo del auto)
Tenga en cuenta lo siguiente:
• Esto es así para todos los casos en que la palabra finaliza en a / e , la a se transforma
en á, y la e se transforma en é: uszoda →→ uszodában, posta → postáról, Emese →
Emesénél, Chile → Chilébe.
• Si la palabra no es un nombre propio, casi siempre la usamos con un artículo cuando
respondemos a las preguntas mencionadas en los ejemplos antes vistos.
II. ¿Desde dónde hacia dónde?
Honnan hova?
Honnan hova?
¿Desde dónde hacia dónde?
♦ ⇒ ♦
a buszmegállótól az iskoláig (desde la parada del microbús hasta la escuela)
az étteremtől a szállodáig (desde el restaurante hasta el hotel)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
33
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
III. Posposiciones que indican lugar
Helyet jelölő névutók
Hol van Petike?
¿Dónde está Pedrito?
apa mögött
detrás de papá
apa lába alatt
debajo de la pierna de papá
anya mellett
al lado de mamá
apa előtt
delante de papá
apa fölött
encima de papá
anya és apa között
entre mamá y papá
Tenga en cuenta que, contrariamente al español,
el adverbio siempre está ubicado detrás del sustantivo al cual se refiere: apa mögött
(detrás de Papá)
Adverbios de tiempo
Időhatározók
I. ¿Cuándo? ¿A qué hora? ¿Qué día?
Mikor? Hány órakor? Melyik napon?
Mikor? Hánykor?
Hány órakor?
¿Cuándo? ¿A qué hora?
Nyolc órakor.*
Nyolckor.
Fél nyolckor.
Éjfélkor.
Délben.(!)
Melyik napon?
¿Qué día?
hétfőn
kedden
szerdán
csütörtökön
pénteken
szombaton
vasárnap––(!)
a héten
a hétvégén
hétköznap––
tegnap––
tegnapelőtt––
ma––
holnap––
holnapután––
* Antes de la desinencia -kor, la última a no se transforma en á: hat óra ⇒ hat órakor
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
34
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
II. ¿En qué parte del día? ¿En qué mes? ¿En cuál estación del año?
Melyik napszakban? Melyik hónapban? Melyik évszakban?
Melyik napszakban?
¿En qué parte del día?
reggel––
délelőtt––
délután––
este––
éjszaka––
kedd(en) reggel––*
szombat(on) este––
Melyik hónapban?
¿En qué mes?
januárban
februárban
márciusban
áprilisban
májusban
júniusban
júliusban
augusztusban
szeptemberben
októberben
novemberben
decemberben
Melyik évszakban?
¿En cuál estación del año?
tavasszal
nyáron
ősszel
télen
* Cuando al día le agregamos el momento, es opcional la desinencia -n que eso indica: kedd
reggel / kedden reggel (Martes a la mañana), szerda este / szerdán este (Miércoles a la tarde)
etc.
III. ¿Delante de qué? ¿Detrás de qué? ¿Alrededor de qué hora?
Mi előtt? Mi után? Hány óra körül?
Mi előtt?
¿Delante de qué..?
a magyaróra előtt
reggeli előtt
kilenc (óra) előtt
Mi után?
¿Detrás de qué?
Hány óra körül?
¿Alrededor de qué hora?
a magyaróra után
reggeli után
kilenc (óra) után
kilenc (óra) körül
dél körül
IV. ¿Desde cuándo? ¿Desde cuándo hasta cuándo?
Mióta? Mettől meddig?
Mióta?
Desde cuándo?
2004 óta
tavasz óta
péntek óta
reggel óta
nyolc óra óta
az értekezlet óta
Mettől meddig?
¿Desde cuándo hasta cuándo?
8 órától
16 óráig
hétfőtől
péntekig
reggeltől
estig(!)
délután négytől este nyolcig
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
35
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
V. ¿Cuál es el día? ¿En qué /cuál día?
Hányadika? Hányadikán?
Hányadika van ma?
¿Qué (Lit:cuál) día es hoy?
január 6.:
Január hatodika van.
október 8.:
Október nyolcadika van.
május 1.:
Május elseje(!) van.
február 21.: Február huszonegyedike van.
Hányadikán van a születésnapod?
¿En cuál fecha (Cuándo) es tu cumpleaños?
január 6-án:
Január hatodikán.
október 8-án:
Október nyolcadikán.
május 1-én:
Május elsején.
február 21-én: Február huszonegyedikén.
Desinencia de sustantivos: -ék
Főnévragok: -ék
Para indicar que hablamos acerca de una persona y su familia o amigos, usamos la desinencia
-ék. La traducción del sustantivo depende del contexto.
Zsuzsanna és a férje/családja (Susana y su esposo/familia)
Szilárd és a sógora/barátja (Szilárd y su cuñado/amigo)
a fiam és a barátnője (mi hijo y su novia)
a Szép család (La familia feliz)
= Zsuzsannáék
=
Szilárdék
=
a fiamék
=
Szépék
Tenga en cuenta que el verbo está conjugado en su tercera persona plural:
A Szép család otthon marad. Ejemplo: Szépék otthon maradnak. (La Familia feliz está
en casa)
Szilárd és a barátja mosogat. Ejemplo: Szilárdék mosogatnak. (Szilárd y su amigo
lavan).
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
36
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El adjetivo
A melléknév
I. -ul/-ül
Milyen nyelven beszélsz / tudsz / tanulsz?
¿Qué idioma hablas? / ¿sabes? / ¿estudias?
Palabras con vocales posteriores y mixtas
Mély és vegyes hangrendű szavak
Palabras con vocales anteriores
Magas hangrendű szavak
-ul
-ül
oroszul
spanyolul
kínaiul
franciául
finnül
lengyelül
svédül
La desinencia -ul/-ül tiene limitado uso en sustantivos que se refieren a idiomas. La
agregamos al adjetivo cuando respondemos a preguntas de este tipo: Milyen nyelven beszélsz
/ tudsz / tanulsz / írsz? (¿Qué idioma hablas /sabes /estudias /escribes?)
II. -i
La -i señala lugar de origen:
Peter londoni. (Pedro es (originalmente) de Londres)
Én berlini vagyok. (Soy (originalmente) de Berlín.)
La -i se usa:
• Con nombres de ciudades: London → londoni, Szeged → szegedi, München →
müncheni, Tokió → tokiói, Washington → washingtoni, Varsó → varsói
• Con pocos paises (mayormente no europeos): Svájc → svájci, Kanada →→kanadai,
Peru → perui, India → indiai, Kína → kínai, Kongó → kongói, Marokkó →
marokkói
•
Con muchos continentes: Európa → európai, Amerika → amerikai, Ázsia → ázsiai,
Afrika → afrikai , Ejemplo: Ausztrália → ausztrál
Tenga en cuenta que la primera letra del adjetivo está en minúscula.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
37
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
III. El plural del adjetivo
A melléknév többes száma
Cuando respondemos a la pregunta ¿Cómo son? agregamos la desinencia correspondiente a la
tercera persona del plural. La palabra interrogativa también se usa en plural: Milyenek?
Milyen a/az ...?
¿Cómo es …?
Milyenek a/az ...k?
¿Cómo son….?
Milyen az új kolléga?
(¿Cómo es el nuevo colega ?)
Kedves.
(Amable)
Türelmetlen és barátságtalan.
(Impaciente y poco amistoso)
Milyenek az új kollégák?
(¿Cómo son los nuevos colegas?)
Kedvesek.
(son amables)
Türelmetlenek és barátságtalanok.
(Son impacientes y poco amistosos)
Milyen a sütemény?
(¿Cómo es el postre?)
Finom.
(delicioso)
Édes.
(dulce)
Milyenek a sütemények?
(¿Cómo son los postres?)
Finomak.
(deliciosos)
Édesek.
(dulces)
Después de vocal
Magánhangzó után
Después de consonante
Mássalhangzó után
Después
a, e, ó, ő
Después
i, ú, ű
Palabras con vocales posteriores y
mixtas
a, e, ó, ő
után
i, ú, ű
után
Mély és vegyes hangrendű szavak
-k, -'k
-ak/-ek
jók
olcsók
drágák
feketék
szigorúak
gyönyörűek
régiek
¡Ojo! kicsik
-ak
újak
sósak
zsírosak
magasak
-ok *
nagyok
sótlanok
fiatalok
barátságtalanok
Palabras con vocales
anteriores (incl. ö, ő, ü,
ű)
Magas hangrendű szavak
(ö, ő, ü, ű is)
-ek
szépek
fűszeresek
erősek
zöldek
* -ok es usado en pocos adjetivos y luego del sufijo -tlan/-talan (sin - no): só → sótlan →
sótlanok (sal → desabridos), barátság → barátságtalan → barátságtalanok (amistad →
hoscos / no amistosos).
Reglas adicionales:
• Las siguientes dos palabras solamente reciben la desinencia -ök: görögök (Griegos),
törökök (Turcos)
• Para palabras de origen extranjero, la última vocal determina la clase de vocal de
enlace: modern (moderno) → modernek
• Tenga en cuenta la siguiente excepción (cambio de raíz): nehéz (difícil) → nehezek
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
38
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Sufijos en adjetivos
A melléknév toldalékolása
Una peculiaridad del lenguaje húngaro es que
casi todas las partes de la oración pueden recibir desinencias.
Para evitar repeticiones, frecuentemente los adjetivos y numerales reciben desinencias cuando
reemplazan al sustantivo. La siguiente tabla muestra los sufijos de adjetivos:
Pregunta
Kérdés
Respuesta
Válasz
– Milyen pulóvert szeretne?
¿Qué clase de pulóver te gustaría?
– Divatos pulóvert. → Divatost.
A la moda.
– Melyik boltba megyünk?
¿A cuál comercio vamos?
– Az olcsó boltba. → Az olcsóba.
Al económico.
– Melyik almából veszel?
¿(De qué clase (de qué tipo) de manzana
estás comprando?
– A piros almából. → A pirosból.
De las rojas.
– Melyik ceruzával akarsz írni?
¿Con cuál lápiz quieres escribir?
– A sárga ceruzával. → A sárgával.
Con el amarillo.
⇒ Sufijos y numerales con desinencias de sustantivos : p. 41
Los numerales
A számnév
I. ¿Cuántos? ¿Qué número?/¿Qué medida? ¿Cuántas veces?
Hány? Hányas? Hányszor?
Hányas?
¿Qué número? ¿Qué
medida?
egy
egyes
kettő
kettes
három
hármas
négy
négyes
öt
ötös
hat
hatos
hét
hetes
nyolc
nyolcas
kilenc
kilences
tíz
tízes
Hányas? (¿Qué número? ¿Qué medida?)
La desinencia -s se usa para indicar:
Hány?
¿Cuánto?
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
Hányszor?
¿Cuántas veces?
egyszer
kétszer
háromszor
négyszer
ötször
hatszor
hétszer
nyolcszor
kilencszer
tízszer
39
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
• El número de un microbús, la habitación o el asiento: a tízes busz (bus número 10), a
húszas szoba (habitación 20), a négyes szék (asiento número 4)
• Talla de calzado y ropa: 36-os cipő (calzado talla 36), 42-es ruha (vestido talla 42)
Tenga en cuenta que sólo la palabra hat (seis) recibe el final -os: hatos, y solamente la
palabra öt (cinco) recibe el final -ös: ötös.
Hányszor? (¿Cuántos veces?)
Esta desinencia indica la cantidad de veces que ocurre algo.
De la siguiente manera, se puede ampliar la expresión indicando frecuencia:
minden évben egyszer / egy évben egyszer (una vez al año)
minden hónapban háromszor / egy hónapban háromszor (tres veces en el mes)
minden héten ötször / egy héten ötször (cinco veces a la semana)
néhányszor (algunas veces), sokszor (muchas veces)
Tenga en cuenta la pronunciación después de sz: húsz + szor ⇒ hússzor
y que estas expresiones se ubican usualmente al comienzo de la oración para darle énfasis.
II. Hányadik? Hányadika? Hányadikán?
¿Cuál es? (¿En qué orden?) ¿Cuál fecha? ¿En qué fecha?
Hányadik?
¿Cuál es?
Hányadika?
¿Cuál fecha?
Hányadikán?
¿En qué fecha?
első(!)
második(!)
harmadik
negyedik
ötödik
hatodik
hetedik
nyolcadik
kilencedik
tizedik
elseje
másodika
harmadika
negyedike
ötödike
hatodika
hetedike
nyolcadika
kilencedike
tizedike
elsején
másodikán
harmadikán
negyedikén
ötödikén
hatodikán
hetedikén
nyolcadikán
kilencedikén
tizedikén
Hányadik? (¿Cuál es?)
La desinencia -(a/e/ö)dik indica el orden de la persona o cosa en una secuencia: a harmadik
gyerek (el tercer niño), a második osztály (el segundo grado), az ötödik év (el quinto año).
Hányadika? (¿Cuál fecha?)
Esta desinencia es usada solamente para responder a la pregunta: Hányadika van ma? (¿Qué
día es hoy? ¿Cuál es la fecha de hoy?): Május harmadika van. (es el 3 de Mayo) Április
ötödike van. (es el 5 de Abril).
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
40
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Hányadikán? (¿En cuál fecha?)
Este final indica en cuál fecha sucede algo: Június tizedikén megyek szabadságra. (Salgo de
vacaciones el 10 de Junio), Szeptember másodikán van a születésnapom. (Mi cumpleaños es
el 2 de Septiembre).
III. Sufijos numerales con desinencias sustantivas.
A számnév toldalékolása főnévragokkal
Para evitar repeticiones, los numerales y los adjetivos pueden recibir desinencias cuando
reemplazan a un sustantivo.
Pregunta
Kérdés
Respuesta
Válasz
– Hány kiló krumplit kér?
¿Cuántos kilos de patatas quieres?
– Két kilót. → Kettőt.
Dos.
– Hányadik osztályba jár a fiad?
¿A cuál grado va tu hijo?
– Második osztályba. → Másodikba.
Al segundo.
– Hány tojásból csinálsz rántottát?
¿Con cuántos huevos haces milanesas?
– Két tojásból. → Kettőből.
Con dos.
– Melyik villamossal megyünk?
¿Con cuál tranvía vamos?
– A kettes villamossal. → A kettessel.
Con el dos.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
41
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Pronombres personales
Személyes névmások
La forma de los pronombres personales cambia muchas veces cuando ellos reciben
desinencias.
El pronombre personal como objeto directo
A személyes névmás mint tárgy
Kit?
¿Quién?
Kiket?
¿Quiénes?
én
engem
mi
minket/bennünket
te
téged
ti
titeket/benneteket
Ön
Önt
Önök
Önöket
ő
őt
ők
őket
Observe la conjugación con estos pronombres:
engem, téged,
minket/bennünket,
titeket/benneteket
+ Conjugación indefinida
határozatlan ragozás
Ismersz engem?
Látsz bennünket?
Szeretsz minket?
Ön, őt, Önöket, őket
+ Conjugation definida
határozott ragozás
Látom Önt.
Ismerem őt.
Önöket keresem.
én téged, titeket/benneteket
+ -lak/-lek
Szeretlek téged.
Látlak titeket.
Ismerlek titeket.
• Con pronombres en primera y segunda persona (engem, téged, minket/bennünket,
titeket/benneteket) usamos la conjugación indefinida.
• Con el pronombre de la tercera persona y el formal usted (Ön, őt, Önöket, őket) usamos
la conjugación definida.
• Si el sujeto de la oración es yo (én) y el objeto es un pronombre en la segunda persona
(téged, titeket/benneteket) el verbo recibe la desinencia -lak/-lek.
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
42
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
II. El pronombre personal como adverbio de lugar
A személyes névmás mint helyhatározó
¿Dónde?
Hol?
¿A dónde?
Hova?
¿De dónde?
Honnan?
én
nálam
hozzám
tőlem
te
nálad
hozzád
tőled
Ön
Önnél
Önhöz
Öntől
ő
nála
hozzá
tőle
mi
nálunk
hozzánk
tőlünk
ti
nálatok
hozzátok
tőletek
Önök
Önöknél
Önökhöz
Önöktől
ők
náluk
hozzájuk
tőlük
III. El pronombre personal en frases preposicionales (Kivel? Kinek?)
A személyes névmás mint társ- és részeshatározó
Kivel?
¿Con quién?
Kinek?
¿A quién? ¿Quién?
én
velem
nekem
te
veled
neked
Ön
Önnel
Önnek
ő
vele
neki
mi
velünk
nekünk
ti
veletek
nektek
Önök
Önökkel
Önöknek
ők
velük
nekik
Las desinencias usadas para la mayoría de los pronombres son semejantes a las
posesivas.
Compare: p.e.: velem/ a férjem (conmigo/mi esposo), neked/a széked (a tí/tu silla)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
43
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Los pronombres demostrativos
A mutató névmás
I. Jelentés
Significado
El pronombre demostrativo ez/az (este/ese) es como el dedo imaginario de alguien que habla
indicando a un objeto. El pronombre ez indica la cercanía del objeto, az indica que se
encuentra más allá.
ez a nő (esta mujer)
az a férfi (ese hombre)
Tenga en cuenta que el pronombre demostrativo siempre va seguido por el artículo definido.
ez a szék (esta silla), az az asztal (esa mesa).
II. Sufijos de los pronombres demostrativos
A mutató névmás toldalékolása
Cuando preceden a un sustantivo, los pronombres demostrativos reciben las mismas
desinencias que éstos.
ez/az + vocal
ez/az + magánhangzó
ezen/azon az asztalon (sobre esta/esa mesa)
ezek/azok a gyümölcsök (estas/aquellas
frutas)
ez/az + consonante
ez/az + mássalhangzó
erre/arra a piacra (a este mercado/a ese
mercado)
ebbe/abba az étterembe (a este/aquel
restaurante)
ebből/abból a sajtból (de este/aquel queso)
Ejemplo:
ezt/azt a mézet (esta/esa miel)
ezzel/azzal a lánnyal (con esta/aquella niña)
Erre/arra a piacra megyek.
(voy a este/ese mercado)
Ebből/abból a krumpliból kérek.
(quisiera de esta/aquella patata)
Ebben/abban a boltban vásárolok. (en este/aquel comercio compro)
Ezzel/Azzal a bankkártyával fizetek. (pago con esta/esa tarjeta bancaria)
Tome en cuenta que hay un artículo siguiendo al pronombre demostrativo: ezzel a
bankkártyával
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
44
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Conjunciones
Kötőszók
La siguiente lista contiene algunas conjunciones de uso común:
és (y)
Magyarul és angolul beszélek. (Hablo húngaro e inglés)
Az irodában van nyomtató, számítógép és telefon.
(Hay una impresora, computadora/ordenador y un teléfono en la oficina)
de (pero)
Portugál vagyok, de Orfűn élek. (Soy portugués pero vivo en Orfű.)
A nyomtató régi, de működik. (La impresora es antigua pero funciona)
ha (si, cuando)
Ha van egy kis időm, sportolok. (Si tengo un poquito de tiempo, haré deporte)
Ha nincs kedvem biciklizni, autóval megyek a városba.
(Si/cuando no tenga ganas de andar en bicicleta, iré a la ciudad en auto)
vagy (o)
Teát kérsz vagy kávét? (¿Desearías té o café?)
Autóval vagy busszal megyünk? (¿Vamos con auto o con el bus?)
mert (porque)
Sára Horvátországba utazik, mert nagyon szeret a tengerben fürdeni.
(Sára viaja a Croacia porque le gusta mucho bañarse en el mar)
Olaszul tanulok, mert a feleségem olasz. (Aprendo italiano porque mi esposa es
italiana)
ezért (por esa razón, por lo tanto)
Sára nagyon szeret a tengerben fürdeni, ezért Horvátországba utazik.
(A Sára le gusta mucho bañarse en el mar, por esa razón viaja a Croacia)
A feleségem olasz, ezért tanulok olaszul.
(Mi esposa es italiana por lo tanto estudio italiano)
pedig (y/mientras que: cuando hay una oposición entre dos partes de la oración)
Sára egyetemista, a barátja pedig informatikus. (Sára ↔ a barátja)
(Sara es universitaria mientras que su amigo/su novio es técnico informático)
Ez az uszoda, az pedig az iskola. (ez ↔ az)
(Esta es la piscina y esa es la escuela)
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
45
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Palabras interrogativas
Kérdőszók
I. Preguntas para personas y objetos
Személyre, tárgyra kérdezünk
Ki? Kik?
¿Quién?
Ki az a magas férfi? Kik azok a fiúk?
¿Quién es el hombre alto? ¿Quiénes son los muchachos?
Mi? Mik?
¿Qué?
Mi a telefonszámod? Mik ezek a papírok?
¿Cuál es tu número telefónico? ¿Qué son estos papeles?
Kit? Kiket?
¿A quién?
Kit szeretsz? Kiket ismersz itt?
¿A quién amas? ¿A Quiénes (a cuáles personas) aquí conoces?
Mit? Miket?
¿Qué? (objeto
directo)
Mit látsz? Miket fotózol?
¿Qué ves? Qué (qué cosas) estás fotografiando?
Kivel? (Kikkel?)
¿Con quién?
Kivel mész az uszodába?
¿Con quién vas a la piscina?
Kinek? (Kiknek?)
¿A quién? ¿Para
quién?
Kinek veszel virágot?
¿Para quién compras flores?
El plural de las palabras interrogativas se usa muy raramente.
II. Preguntas para calidad y propiedad
Minőségre, tulajdonságra kérdezünk
Milyen?
Milyenek?
¿Cómo es...?
¿Cómo son...?
Milyen a sütemény?
Milyenek az új kollégák?
¿Cómo es el postre?
¿Cómo son los nuevos colegas?
Milyen ...?
¿Qué (clase de) ...?
Milyen nyelven beszélsz?
¿Qué idioma hablas?
Melyik ...?
¿Cuál ...?
Melyik városban élsz?
¿En cuál ciudad vives?
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
46
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
III. Preguntas para adverbios de lugar
Helyre kérdezünk
Hol?
¿Dónde?
Hol élsz?
¿Dónde vives?
Hova?
¿A dónde?
Hova megyünk ma este?
¿A dónde vamos hoy a la noche?
Honnan?
¿De dónde?
Honnan jössz?
¿De dónde vienes?
Honnan hova?
¿De dónde y a
dónde?
Honnan hova megy ez a vonat?
¿De dónde y a dónde va el tren?
IV. Preguntas para tiempo y frecuencia
Időre, gyakoriságra kérdezünk
Mióta?
¿Desde cuándo?
Mióta laksz Magyarországon?
¿Desde cuándo vives en Hungría?
Mettől meddig?
¿Desde cuándo y
hasta cuándo?
Mettől meddig dolgozol?
¿Desde cuándo y hasta cuándo trabajas?
Mikor?
¿Cuándo?
Mikor találkozol Ferivel?
¿Cuándo te encontrarás con Feri?
Hánykor?
Hány órakor?
¿A qué hora?
Hánykor/Hány órakor kezdődik az előadás?
¿A qué hora comienza el espectáculo?
Hányszor?
¿Cuántas veces?
Hányszor voltál már Ázsiában?
¿Cuántas veces estuviste en Asia?
Milyen gyakran?
¿Con qué
frecuencia?
Milyen gyakran jársz/mész moziba?
¿Con qué frecuencia vas al cine?
V. Preguntas para otros aspectos de la oración (número, cantidad, razones etc.)
Másra (számra, mennyiségre, okra stb.) kérdezünk
Hány ...?
¿Cuánto/s ...?
Hány ember él Kínában?
¿Cuántas personas viven en China?
Hány éves?
¿Cuántos años?
Hány éves vagy?
¿Cuántos años tienes?
Mennyi ...?
¿Qué cantidad?
Mennyi liszt kell a süteménybe?
¿Qué cantidad de harina necesita el postre?
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
47
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Hányas ...?
¿Qué número?
Hányas busz megy a főtérre?
¿Qué número de bus va a la plaza central?
Hányadik ...?
(¿Cuál es?)
Hányadik emeleten laktok?
¿En cuál piso vives?
Hányadika?
¿Qué día?
Hányadika van ma?
¿Qué día es hoy?
Hányadikán?
¿En qué fecha?
Hányadikán van a születésnapod?
¿Cuándo (en qué fecha) es tu cumpleaños?
Miért?
¿Por qué?
Miért tanulsz magyarul?
¿Por qué estudias húngaro?
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
48
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
El orden de las palabras
A szórend
El orden de las palabras en húngaro está determinado por el
énfasis.
La expresión o palabra enfatizada (La información más
importante de la oración) está siempre ubicada delante
del verbo. Este lugar es denominado posición focal.
Tenga en cuenta que la primera palabra en la oración tiene
un énfasis natural.
Juntos en equipo: foco y verbo
El órden de las palabras en húngaro muestra las tendencias en lugar de reglas. Las páginas
siguientes presentan lo más importante.
I. Afirmaciones: Orden típico de las palabras
Állítások: tipikus szórend
En una oración cerrada o neutra (donde nosotros no queremos enfatizar nada en particular),
algunas partes de la misma están probablemente mejor ubicadas delante del verbo que otras
(que reciben menor énfasis).
• El sustantivo cuya desinencia esté determinada por el verbo, frecuentemente se ubica
delante de éste.
• Si hay más de un sustantivo dependiente, uno de ellos precede al verbo.
• El verbo mismo puede, asimismo, recibir el énfasis.
• Si otra parte de la oración recibe énfasis, está ubicada delante del verbo en
posición focal.
• El sujeto está frecuentemente ubicado (en algún lugar) al principio de la oración,
pero ésto no es una regla sino una tendencia.
Foco
Fókusz
Sin
complemento
sintáctico
Vonzat nélkül
Con un
complemento
Egy vonzattal
Con dos
complementos
sintácticos
Két vonzattal
Verbo
Ige
Holnap
telefonálok
Petra
Petra
beszél
beszél
(és nem ma).
(és nem Magda).
(és nem gitározik.)
Orfűre
megyek
egy könyvet
olvas.
Annával
beszélgetek
Klári
szendvicset
visz
a munkahelyére.
Laura
virágot
tesz
az asztalra.
Csokoládét
veszek
A nővérem
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
a hétvégén.
egy kávézóban.
a húgomnak.
49
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Los verbos auxiliares van usualmente seguidos del infinitivo (a menos que sea el infinitivo
quien recibe el énfasis; en ese caso, está ubicado delante del verbo auxiliar).
Con verbo
auxiliar
Segédigével
Kata
jól
tud
énekelni.
Zalán
gitározni
akar
délután.
Szeretnék
enni.
Si el verbo tiene prefijo, éste generalmente se separa del verbo y se ubica detrás.
La única excepción es cuando el verbo mismo está enfatizado. En ese caso, no se separa del
verbo.
Laci
Con prefijo
Igekötővel
az ötödik
emeletre
megy fel
Gábor
jön ki
A lányom
kimegy
(nem a másodikra).
a szobából (nem
Ernő).
a parkba.
II. Negación: Orden típico de las palabras
Tagadás: tipikus szórend
Cuando negamos al verbo (y consecuentemente, la oración completa), el pronombre
negativo nem siempre está ubicado delante del verbo y en posición focal.
Los sustantivos que no reciben énfasis están generalmente ubicados detrás del verbo.
Oración
negativa
teljes tagadás
Mari
Foco
Fókusz
Verbo
Ige
Nem
járok
színházba.
Nem
járok
színházba.
nem
visz
szendvicset a
munkahelyére / a
munkahelyére
szendvicset.
Cuando sólo una palabra o expresión está negada, el pronombre negativo nem está ubicado
delante de esa palabra o expresión. Como esta parte de la oración recibe un énfasis fuerte, está
ubicada delante del verbo. La oración generalmente tiene una segunda parte que comienza
con la conjunción hanem (nem ... hanem = no ... sino).
Negación
parcial
részleges
tagadás
Én
Nem Betti
gitározik,
hanem Adri.
Nem Dénes
megy be
az irodába, hanem
Erika.
nem kávét
kérek,
hanem teát.
⇒ Negaciones del verbo van: p. 12-13
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
50
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
III. Preguntas: Orden típico
Kérdések: tipikus szórend
En las preguntas ¿dónde?, la palabra interrogativa recibe un énfasis fuerte y por tanto,
está delante del verbo.
pronombres
interrogativos
El sustantivo,
cuya desinencia
está determinada
por el verbo,
generalmente,
está ubicado
detrás de éste.
Te
Foco
fókusz
Verbo
ige
Mikor
megyünk
Hol
találkozunk
kedden?
hova
mész
nyaralni?
uszodába?
En el caso de preguntas por si-no la palabra cuya información es solicitada está delante
del verbo. En el caso de preguntas por si-no el orden de las palabras no cambia sino la
entonación .
Preguntas
decisivas (por
si o no)
eldöntendő
kérdések
Beszélsz
Tényleg
japánul?
Karcsi
utazik
te
vagy
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
Londonba?
Pál barátnője?
51
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
Lista de términos gramaticales
Nyelvtani szakkifejezések jegyzéke
magyar
alak
állítás
birtokos személyjel
birtokos szerkezet
fókusz
fókuszpozíció
főnév
főnévi igenév
hangrend
mély hangrendű szó
magas hangrendű szó
vegyes hangrendű szó
hangsúly
hangsúlyszabály
határozatlan
határozott
helyhatározó
időhatározó
ige
ikes ige
rendhagyó ige
szabályos ige
igekötő
igerag
igeragozás, ragozás
határozatlan ragozás
határozott ragozás
jelen idő
jelentés
jövő idő
képzés
kérdés
eldöntendő kérdés
kiegészítendő kérdés
kérdőszó
kötőhang
kötőszó
létige (van)
melléknév
spanyol
forma
afirmación
desinencia posesiva
estructura posesiva
foco
posición focal
sustantivo
infinitivo
armonía vocálica
palabra con vocal posterior
palabra con vocal anterior
Palabra con vocales mixtas
énfasis
reglas del énfasis
indefinido
definido
adverbio de lugar
adverbio de tiempo
verbo
verbo finalizado en -ik
verbo irregular
verbo regular
prefijo
desinencia verbal
conjugación
conjugación indefinida
conjugación definida
tiempo presente
significado
tiempo futuro
formación
pregunta
pregunta decisiva (por si o no)
preguntas complementarias
interrogativo
vocal de enlace
conjunción
verbo copulativo (ser)
adjetivo
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
52
Szita Szilvia – Pelcz Katalin: MagyarOK 1. kötet
Compendio gramatical / Nyelvtani összefoglaló
mondat
kérdő mondat
kijelentő mondat
tagadó mondat
múlt idő
névelő
határozatlan névelő
határozott névelő
névmás
mutató névmás
személyes névmás
ragozás, igeragozás
rendhagyó
rendhagyóság
segédige
szórend
szótag
tagadás
tagadószó
tárgy
határozatlan tárgy
határozott tárgy
toldalék
toldalékolás
többszörös toldalékolás
többes szám
végződés
oración
oración interrogativa
afirmación, oración afirmativa
oración negativa
tiempo pasado
artículo
artículo indefinido
artículo definido
pronombre
pronombre demostrativo
pronombre personal
conjugación
irregular
irregularidad
verbo auxiliar
orden de las palabras
sílaba
negación
palabra negativa
objeto directo
objeto directo indefinido
objeto directo definido
sufijo, desinencia
colocar sufijo
pluralidad de sufijos
plural
finales
© Szita Szilvia – Pelcz Katalin
All rights reserved. Minden jog fenntartva.
Spanyol forditás: Ricardo Salvatierra - Graciela Lampert
53